Kultúra: Ki Vagyok Én, Hogy Üzengessek
Kun Zsuzsa: Sokat olvasok. Sokat utazott külföldön, Párizsban is élt ösztöndíjasként.
- Kun zsuzsa újságíró életrajz 2
- Kun zsuzsa újságíró életrajz 4
- Kun zsuzsa újságíró életrajz 1
- Kun zsuzsa újságíró életrajz live
Kun Zsuzsa Újságíró Életrajz 2
Kun Zsuzsa Újságíró Életrajz 4
1950-től írásaiból élt. 1916-ban doktorált a budapesti jogi karon, ugyanettől kezdve publikált a Nyugatban. 1945 után írószövetségi titkár lett, majd a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkáraként tevékenykedett 1953-ig. Lépcsőfokok I. kötet - Frank Iván (1960) - Lépcsőfokok I. A gyárból került az egyetemre, 1961–1966 között népművelés–magyar szakra járt, ott szerzett bölcsészdiplomát. De aztán elkezdtem rajzolni, és úgy maradtam. 1936-tól a Kisfaludy Társaság másodelnökének tisztségét töltötte be. A társkapcsolatok minden formáját kipróbáltam, nagyon szép élményeim vannak abból az időből. A Nyugat köréhez tartozott, két Bartók-opera szövegkönyvét ő írta. Nagy Dániel – műkritikus, recenzens.
Kun Zsuzsa Újságíró Életrajz 1
Ott dolgozott munkásként 1941-ig, akkor behívták katonának. 1942-ben munkatáborba hurcolták, 1945-ben tért haza. Húszéves koráig Tatabányán élt. Egész fiatalon került ki Párizsba, ott a Világ és a Pesti Napló tudósítójaként tanúja volt a nagy művészeti forradalmaknak, Párizs művészeti életének. 1984-ben érettségizik. Kun Zsuzsa: mindent, még a bulvár műfajt is lehet jól és tisztességesen művelni. Részt vett a Magyar Út és a Híd szerkesztésében, dolgozott az Egyedül Vagyunk és az Új Magyarság című folyóiratoknál. Hellenbárt László – műkritikus, recenzens.
Kun Zsuzsa Újságíró Életrajz Live
A felszabadulás előtt könyvkötőként dolgozott. 1940-től 1944-ig munkaszolgálatos volt. 1945 után kevés műve jelent meg, visszavonultan élt. Budapesten járt egyetemre, az Eötvös-kollégium tagjaként tett tanári vizsgát. Kun zsuzsa újságíró életrajz 1. Első riportkötete harmincéves korában jelent meg. Milyen érzés volt egy teljesen új környezetbe kerülnöd? Műveiből sikeres filmek készültek. Első elbeszéléseit a Sorsunk, a Magyarok, a Válasz közölte. Volt lelkész, tanár, szegedi írószövetségi titkár, különböző vidéki irodalmi lapok munkatársa.
Novelláiért, regényeiért, filmre, rádióra és tévére írt műveiért többször részesült kitüntetésben: 1967-ben és 1976-ban József Attila-díjat, 1969-ben SZOT-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott. Csomó ismerősömnek gondot jelent a párválasztás. 1938–1940 között Párizsban a Sorbonne hallgatója volt. 1981-ben szociográfiát jelentetett meg Kispestről Városszéli szülőföld címmel. Csoóri Sándor (1930) a Fejér megyei Zámolyon született. A Városmajori Általános Iskolában tölti a hétköznapokat. Kun zsuzsa újságíró életrajz 2. 1957-ben József Attila-díjban részesült. Nagyváradon újságíróként kezdte pályáját, 1921-től Budapesten a Világ című lap munkatársa, 1929-től A Toll című lap főszerkesztője lett. Leszerelés után zenekart alapít Télak néven. Granasztói Pál (1908–1985) Budapesten született. Sokoldalú tehetsége költőként, önéletrajzíróként iparművészként és festőként egyaránt sikerrel bontakozott ki.